Gombák

Piruló galóca



Jellemzés: Barnásvöröses kalapú, nagyobb, zömök galóca. Kalapján barnás színű, sűrűn álló, szabálytalan alakú pettyek, burokmaradványok vannak. Fehér húsa és lemezei a nyomás helyén vagy megtörve jellegzetesen megvörösödnek. Gallérja lelógó, csíkolt. Tönkje gumós, tövében vöröses.

Kalap: Félgömb alakúból lapos, szétterülő, 5-18 cm nagy. Vörösbarnás színű, de különböző színváltozatokban előfordul; borvörös, piszkosvörös, szürkés hússzínű, sárgásbarna, okkeresszürke vagy fehéres, vörös futtatással. A világosabb példányok nemritkán foltosak. A burokmaradványok a kalapon szürkés, barnás vagy fehéres színű, különböző nagyságú kiálló pettyek, amelyek eléggé tapadnak, de az eső mégis lemoshatja őket. A fiatal gombán olyan sűrűn borítják a kalapot, hogy közöttük a kalap bőre alig látszik. A kalap bőre lehúzható, széle sima, legfeljebb az idősebb példányokon kissé bordás.

Lemezek: Fehérek, de az idősebb példányokon maguktól is, egyébként nyomásra, sérülésre általában vörösödnek. Spórapora fehér.

Tönk: Zömök, 8-18 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, alul rücskös, pikkelyes gumóval. A gumó 3-5 cm vastag is lehet. A tönk kezdetben majdnem fehér, később különösen alul vöröses, nyomásra és sérülésre vörösödő. Gallérja jól fejlett, fehér, lelógó, csíkos.

Hús: Fehér, a kalap bőre alatt halványvöröses, nyomásra vagy a törés helyén többnyire megvörösödik, néha megbarnul, de előfordul, hogy a színe alig változik. A tönk tövében azonban mindig vörösödik, és többnyire már magától is vöröses. Ugyanilyen a kukacrágások helyén is.

Szag és íz: Szaga enyhén kellemes. Íze fiatalon édeskés, később kissé kaparó.

Termőhely és idő: Főleg lomberdőben, különösen tölgyesben találjuk, de gyakran fenyvesben is, fák közelében, mert gyökérkapcsolt gomba. A sűrűbb erdőt kedveli. Tavasztól késő őszig majdnem minden évben igen gyakori.

Felhasználás: Jóízű ehető gomba, de árusításra nem engedélyezett, mert a mérgezőkkel könnyen összetéveszthető. Csak olyan példányt szedjünk, amelyikben a hús vörös színváltozása akár a tönkben, akár a kalapban, akár a lemezeken jól megfigyelhető. Elkészítés előtt a kalap bőrét mindig húzzuk le.

Hasonló fajok: A mérgező párducgalócával és a légyölő galócával könnyen összetéveszthető. A párducgalóca abban különbözik tőle, hogy sem kívül, sem belül nem vörösödik, és a tönk töve nem rücskös, hanem azon kicsiny, párkányszerű bocskor van, a kalap széle pedig erősebben bordás. A légyölő galóca kalapja inkább sárgásvörös, piros színű, és húsa ennek sem vörösödik. A piruló galócához hasonlít a szürke galóca. Kalapja szürkésbarna, a burokmaradványok is szürkések. A kalap széle nem vagy alig bordás. A tönk a gumó alatt elvékonyodva kissé gyökerező, fehérből szürkülő, gallérja nagy és lelógó. Nem mérgező, de a mérgező galócákkal könnyen összetéveszthető. Hegyvidéki faj, nálunk nem gyakori.



Piruló galóca

Napi vicc

Reklám

Mystat





Partnerek:



Copyright © 2013-2022. Extra7 all rights reserved

Gomba.wyw.hu - Gombák

Powered by Extra7.